2011. szeptember 13., kedd

9. fejezet ízelítő

Nos, még nem zárult le a szavazás, de addig úgy döntöttem, hogy azért írom a fejiket és a szavazás végén meglátom mi lesz. Szóval egyenlőre folytatom, de ez még rajtatok is múlik. Nem értem, hogy miért nem kapok visszajelzést tőletek. Én töröm magam és ti le se sz**tok engem, már elnézést a kifejezésért, de én így érzem, amikor ezt teszitek velem... :( na nem papolni akarok, hanem csak hoztam egy kis ízelítőt a következő fejiből, bár még nem tudom mikor hozom a fejit, majd nemsokára kiírom az érkezés időpontját is.

"Bella szemszöge:
Néha az emberek úgy érzik, ha minden nyugodt, akkor ők is azok lehetnek, de ilyenkor hatalmasat tévednek. Mert én vadászként megtanultam, hogy sosem lehetek elég óvatos, főleg nem akkor, ha van mivel ellenem fordulni. Elvégre a családomért cserébe az életemet is odaadnám.
Már hetek teltek el azóta a majdnem halálos nap óta és én úgy érzem magam, mint akit kicseréltek. Bárkivel képes lennék harcba szállni, kivéve a családomat. Na az is igaz, hogy pár napja nekimentem Emmettnek, ami ebben a pár hétben már a tizedik alkalom, de nem tehetek róla, hogy olyan hamar felidegesít a családomra tett megjegyzéseivel. Az kicsit sem érdekelne, ha engem csipkedne valami ostoba viccel, de a családom szent és sérthetetlen.
-Most gyere felém! Érezd a talaj és a légáramlat rezdülését! Csukd be a szemed! Érezned kell, különben az egész semmit sem ér.-tanítottam lányomat. Az ő vérében sokkal inkább benne van a vadász ösztön, mint a fiaméba. Lányom szinte többször ugrik neki néhány vámpírnak, mint Matthew teszi. Ő sokkal inkább mellettük van, mint ellenük. Az is igaz, hogy a Cullen család mellett nem is igazán találkozik hozzájuk hasonlóval. Kivéve Reid, aki lassan már teljesen lányom életének részévé vált. Ahogy fiamé lett Gwendolyn. Semmit sem tudok gyermekeim szívük választottjáról, de ez nem lesz így sokáig, hiszen ha kell még saját maguktól is megvédem gyermekeimet..."

Puszi
Barbie

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése